Az előzőekben leírt ismereteket és jártasságot arra használjuk, hogy megtaláljuk egy jó szituáció vagy egy rossz szituáció valódi okát. Ezt „Miért”-nek nevezzük.

A Miért az a megtalált alapvető outness, amely a statisztikák helyreállásához vezet. Az outness olyan valami, amit tévesen vagy helytelenül csináltak, vagy ami teljesen hiányzik.

A statisztika valami számának vagy mennyiségének mért értéke, összevetve ugyanannak a dolognak egy korábbi számával vagy mennyiségével. A statisztikák egy adott tevékenység által végzett termelés mennyiségét vagy minőségét mérik. Bármely tevékenység mérhető statisztikával, amely mutatja az adott tevékenység termelését.

Például lement az értékesítések száma egy cipőboltban. Valaki talál egy okot, vagyis Miértet arra, hogy miért esett vissza a cipők értékesítése. Korrigálja, amit talált. Két héttel később a boltban elért cipőértékesítések statisztikája (eladott cipők száma) javul, és teljesen helyrejön a visszaesésből. Ez azt mutatja, hogy az az ok vagy Miért, amelyet az eladott cipők száma statisztikára találtak, helyes volt.

A rossz Miért egy helytelenül azonosított outness, amelynek használata nem vezet helyreálláshoz.

A cipőbolt értékesítési példájánál tételezzük fel, hogy néhány héttel azután, hogy megtalálták a „Miértet”, és megpróbálták „korrigálni”, az eladott cipők száma statisztika még lejjebb ment. A megtalált „Miért” nem vezetett a cipőértékesítés statisztikájának helyreállásához. Rossz Miért volt.

A puszta magyarázat egy olyan „Miért”, amelyet úgy tüntetnek fel, mintha az lenne a Miért, viszont nem tesz lehetővé semmilyen helyreállást.

Ismét a cipőbolt példáját használhatjuk. A visszaesett cipőértékesítésre adott Miért: „A statisztikák azért mentek le, mert a héten esős idő volt.” Na és? Most akkor ki kell kapcsolnunk az esőt? Ez a magyarázat nem eredményez semmilyen emelkedő statisztikát.

Egy másik puszta magyarázat az lehetne, hogy: „A munkatársak túlterhelődtek a héten” (valami erősen befolyásolta őket). Tehát a vezető lehetséges „megoldásként” azt az utasítást adhatná ki: „Ne terheljék túl a munkatársakat.” DE A STATISZTIKÁK NEM JÖNNÉNEK HELYRE. Tehát az adott magyarázatot nem hívhatjuk Miértnek. Nem vezetett a statisztikák helyreállásához.

Amikor a valódi (helyes) Miértet megtalálják és korrigálják, az egyenesen megnövekedett statisztikákhoz vezet.

Ha egy rossz Miértet korrigálnak, az tovább csökkenti a statisztikákat.

Egy puszta magyarázat egyáltalán semmi eredményre nem vezet, és a dolgok továbbra is rosszul mennek.

Íme egy másik példa: egy terület statisztikái lent voltak. Egy kivizsgálás kimutatta, hogy 2 héttel korábban volt valamilyen betegség. Amikor beérkezett a jelentés, az állt benne, hogy: „A statisztikák azért voltak lenn, mert az emberek betegek voltak.” Ez egy puszta magyarázat volt, amely megad egy „okot”, de semmit sem old meg. Mit lehet ekkor tenni? Talán elfogadjuk ezt a magyarázatot helyes Miértként. Utána kiadunk egy utasítást: „A területen lévő összes embert orvossal meg kell vizsgáltatni, és nem egészséges embereket nem lehet felvenni. A nem egészséges dolgozókat ki kell rúgni.” Mivel ez egy rossz Miért korrigálása, a tevékenység statisztikái, amelyek a termelékenységét mérik, nagyon lemennek. Tehát ez nem az. Tovább keresve megtaláljuk a valódi Miértet: a terület főnöke nem a megfelelő embereknek adja ki az utasításokat, és ha ők követik ezeket, azzal ártanak a saját egyéni termelésüknek, és a termelési statisztikáik lemennek.

Ennek korrigálására megszervezzük a területet, a főnököt gyorsan kiképezzük, hogy tudja, mi történik, és ne adjon ki továbbra is rossz utasításokat. Ennek eredményeként a terület termelése javul, és a terület termelését mérő statisztikák valóban helyrejönnek, sőt még tovább növekednek. A megfelelő Miért a statisztikák helyreállását eredményezi.

Íme egy másik példa: egy iskolában lent vannak a statisztikák. A tanulmányaikat elvárt idő alatt lezáró diákok száma nagyon lent van. Kivizsgálást végeznek, amely egy puszta magyarázattal áll elő: „A diákok mind sporttal voltak elfoglalva.” Tehát az iskola vezetősége azt mondja: „Nincs több sport a diákoknak!” Utána a diákok zárásainak statisztikája újra lefelé megy. Egy új kivizsgálás egy rossz Miértet talál: „A diákokat rosszul oktatják.” Az egyetem vezetője kirúgja a tanulmányi vezetőt. A statisztika ekkor meredeken lemegy.

Végül egy újabb, hozzáértőbb vizsgálatot végeznek. Kiderül, hogy 140 diák volt, és csupán a tanulmányi vezető és egy oktató! És a tanulmányi vezetőnek más feladatai is voltak! Tehát a tanulmányi vezetőt visszateszik a munkahelyére, és felvesznek két másik oktatót, így összesen már három oktató van. A statisztikák az iskolában nagyon magasra felmennek, mert megtalálták a helyes Miértet.

A vezetési és szervezeti katasztrófák és sikerek mind megmagyarázhatók ezzel a háromfajta Miérttel. Az önkényesség – egy helytelen utasítás vagy adat, amely bekerült a szituációba – valószínűleg csak egy rossz Miért, amelyet valamilyen törvény vagy szabály tart ott. És ha így megmarad, akkor a helytelen utasítást vagy adatot követő tevékenységnek rengeteg baja lesz, és a termelését mérő statisztikák továbbra is nagyon alacsonyak maradnak.

Tehát, ha helyesen akarunk kezelni egy rossz helyzetet, akkor értenünk kell a logikát, hogy megtaláljuk a helyes Miértet, és igazán ébernek kell lennünk, és korrigálnunk kell a rossz Miértet.

A világ bankrendszerében, ahol rendszeresen előfordul az infláció, a különféle pénzügyi előírások és törvények valószínűleg csak hosszú sorban egymást követő rossz Miértek. A pénz értéke és az állampolgárok számára való hasznossága olyannyira rosszabbodhat, hogy ehhez egy egész filozófiát lehet kialakítani. Ez történt az ókori Spártában. Lükurgosz, egy görög törvényhozó, kitalált egy olyan súlyos vaspénzt, amelyet senki sem tudott felemelni, tehát nem lehetett használni. Próbálta megszabadítani Spártát „a pénzzel járó bajoktól”. Ez teljesen leállította a pénz használatát, és pénz helyett nem volt semmi más, mint ostobaság.

A szervezeti problémák nagyban romlanak azáltal, ha puszta magyarázatokat használunk (amelyek nem vezetnek javuláshoz), vagy rossz Miérteket használunk (amelyek azt okozzák, hogy a statisztikák tovább mennek lefelé). A szervezeti javulások abból adódnak, hogy megtaláljuk a valódi Miértet, és korrigáljuk.

A valódi Miért próbája: „Amikor korrigálják, helyrejönnek-e a terület termelését mérő statisztikák?” Ha igen, akkor a Miért helyes volt. És ilyenkor bármely más, korrigálást célzó, de rossz Miérten alapuló utasítást gyorsan el kell törölni.