Az ember napról napra és hétről hétre rengeteg kellemetlen körülménnyel kerülhet szembe az életében. Valahogy sikerül ugyan keresztülvergődnie ezeken, de közben az a meggyőződése, hogy nem sokat tehet élete javításáért. Lehetséges, hogy az a tervezet, amelyen a munkahelyén hónapokon át dolgozott, nem éri el a várt sikert; az irodában az elmúlt néhány hónap során erősen visszaesett a termelés; vagy a háza bővítése tovább tart, mint tervezték. Ilyen dolgok megtörténnek, és sokunk számára gyakoriak.

De nem kell, hogy ezek legyenek a szokásos tapasztalatok az életedben. Élhetsz boldog életet, és elérheted a céljaidat az élet bármely területén – egyénként, a családoddal, a munkáddal és a közösségeddel kapcsolatban is. A célokat, amelyeket elképzeltél magadnak, igenis el lehet érni.

Ha mégsem éred el ezeket a célokat, illetve olyan helyzetben vagy, amely rosszabbodott, annak tényleges oka van, amelyet meg lehet találni. Az embereknek meg sem fordul a fejükben ez: a dolgokat valójában okozzák. Nem csak úgy megtörténnek. Okai vannak minden kellemetlen vagy nehéz körülménynek – olyan okai, amelyekkel kapcsolatban tehetünk valamit.

Mivel az ember ezt nem tudja, gyakran abban a hitben él, hogy varázslat vagy szerencse befolyásolja az életét, vagy a csillagokat nézi, hogy meghatározza a jövőjét, tényleg azt gondolva, hogy a bolygók és a csillagok mozgása meg tudja mondani neki, hogy mi fog történni az életében. Ezek egyike sem ésszerű gondolkodáson vagy tudáson alapul. Sokan csak hiábavalóan reménykednek benne, hogy semmi nem fog elromlani, vagy azzal csapják be magukat, hogy az élet rendszerint küzdelem, és „az élet már csak ilyen”.

Például lehet, hogy egy farmer, akinek az egyik évben nagyon gyatra a termése, nem tud erre értelmes magyarázatot adni. Meg sem fordul a fejében, hogy saját maga okozta ezt az állapotot. Azonban ha megvizsgálnánk a dolgot, azt találnánk, hogy a farmer korábban nem tárolta biztos helyen a vetőmagot a tavaszi vetéshez, így a magot rovarok tették tönkre. Ha nem ismeri fel ezt, lehet, hogy mindenféle furcsa „okokkal” hozakodik elő, vagy egyszerűen a balszerencsére fogja.

Íme egy másik példa. Egy olyan gyárban, ahol alacsony a termelés, a vezető esetleg úgy próbálja növelni a termelést, hogy elkezdi áthelyezni a személyzetet, új munkásokat vesz fel, stb., még mielőtt a gyár tönkremenne. Ám a vezetőnek esetleg nincs kellő jártassága abban, hogy ténylegesen megvizsgálja a gyár működését, és megtalálja az alacsony termelés tényleges okát. Ha valaki megvizsgálná a gyárat, lehet, hogy azt fedezné fel, hogy a nyersanyagszállító megtagadta a szállítást, mert a cég pénzügyeit intéző iroda nem fizette a számlákat.

Ahhoz, hogy az ilyen helyzeteket az élet bármely területén képesek legyünk megvizsgálni, kezelni és javítani, a kivizsgálásban való jártasságra van szükségünk – arra a képességre, hogy ésszerűen vagy józanul gondolkodjunk, és eljussunk a probléma tényleges okához.

A kivizsgálás a tények gondos feltárását és összerendezését jelenti. Kivizsgáláskor az ember kikutatja és megvizsgálja valaminek a részleteit, hogy megpróbálja megtudni a tényeket, legfőképp azért, hogy megpróbálja megtalálni valaminek az okát.

Amikor megfelelő kivizsgálást végzünk, akkor megkeressük, hogy mi okozza ténylegesen a problémát, amellyel szembe találjuk magunkat. Például egy szervezetben megfigyeljük, hogy alacsony a termelés. Ez nem jó helyzet, tehát ki kell vizsgálni, és meg kell állapítani, hogy mi az oka. A kivizsgálás egyébként a saját életünkben is használható az állapotok javítására.

Kivizsgálás végzése közben mindig tegyük fel a kérdést: „Mit nem értek?” a fennálló állapotokkal kapcsolatban, amelyeket kezelni szeretnénk. Úgy fogjuk találni, hogy két tény nincs összhangban egymással – ez azt jelenti, hogy eltérőek, és lehetetlen, hogy mindkettő igaz legyen –, így nem tudjuk megérteni őket. Ezért megpróbálunk értelmes magyarázatot találni rájuk: rákérdezünk a két tényre, és ezzel egy újabb dolgot fogunk találni, amelyet nem értünk. Amikor ezt a dolgot próbáljuk megérteni, akkor megint találunk egy újabb tényt, amelyet nem értünk. És útközben egyszer csak meg fogjuk találni a kivizsgálás alatt álló körülmények tényleges magyarázatát vagy okát.

Bármely kivizsgálásnak ilyen módon kell haladnia – továbbra is kérdéseket kell feltenni minden alkalommal, amikor valaminek nincs értelme. Ahhoz, hogy elvezessen bennünket a nehézség forrásához, néha sok kérdést kell feltennünk, néha csak annyit: „Mi ez a zaj?” Íme egy példa egy gyors kivizsgálásra, amelyet egy vészhelyzet miatt kell elvégezni: Egy gépész szolgálatban van a hajó gépházában. Mivel már sok éve gépészkedik, a területe megfigyelésekor felhasználja a tapasztalatát. Egyszer csak olyan sziszegő hangot hall, amelyet nem kellene hallania – valamit, ami ellentmondásban van a gépházban elvárt rendes állapotokkal. Gyorsan végigtekint a területen, de nem lát semmit, ami nincs rendben, kivéve egy kis fehér gőzfelhőt. A gépész azt, amit lát, összeveti azzal, amit hall, és a fehér felhő felé indul, hogy jobban szemügyre vegye. Látja, hogy elromlott egy szelep, ezért azonnal elzárja a gőzvezetéket (azt a csőrendszert, amelyben a hajó fűtéséhez és meghajtásához szükséges gőz áramlik). A sziszegés abbamarad.

Röviden tehát: a) nem megfelelő működést találunk a szervezet egyik részében, vagy ahol kivizsgálást tartunk, aztán b) találunk valamit, amit nem értünk vele kapcsolatban, és aztán c) kérdéseket teszünk fel az embereknek azon a területen, amelynek köze van a problémához, vagy megnézzük a területet, hogy több adatot szerezzünk.

Ezeket a lépéseket követve meg fogjuk találni a baj okát, és ezt aztán kezelni lehet, hogy a terület újra megfelelően működjön. Csupán ez a három lépés, újra meg újra végrehajtva, általában elégnek bizonyul ahhoz, hogy egy szervezetet zökkenőmentes működésben tartson.

A statisztikák (egy szám vagy mennyiség, összevetve ugyanannak a dolognak egy korábbi számával vagy mennyiségével) szerephez jutnak a kivizsgálások során. A statisztika valamely tevékenység, terület vagy szervezet termelését mutatja egy korábbi időponthoz képest. Tükrözi, hogy a terület eléri-e a célját, vagy sem – ha a statisztikák növekednek, akkor a terület közelebb jár a szándékolt célja megvalósításához, mert egy szervezetben a dolgoknak egyre nagyobbnak kell lenniük, nem pedig kisebbnek.

Kivizsgálás végzésekor olyan statisztikákat keresünk, amelyek lefelé mennek (csökkennek). Ezeknek természetesen nincs értelmük, tehát megkérdezzük azokat, akik azért a termelésért felelnek, amelyet a statisztikák mérnek. Válaszaikban lesz valami, aminek nincs értelme a számunkra – például lehet, hogy azt mondják: „Nem tudjuk kifizetni a számlákat, mert Judit elkéredzkedett egy tanfolyamra.” Csak olyan valamit keresünk, aminek nincs értelme. Tehát megkérdezzük azt, aki ezt az információt adta, és beszélünk Judittal is a számlákról. Előbb vagy utóbb felfedezzük a valódi okot. Ebben az esetben, mondjuk, kiderül, hogy Judit azért végez könyvelési tanfolyamot, mert nem tudja, hogyan kell megfelelően bánni a nyilvántartásokkal. Ennek eredményeként nem meri kifizetni a számlákat, amíg le nem zárja a tanfolyamot. Most, hogy megtaláltuk a helyes okot, könnyű lesz azon dolgozni, hogy hogyan kezeljük. A cégnek valójában bőven van pénze kifizetni a számlákat, és ezt azonnal el is végzik, miközben intézkednek, hogy Judit befejezze a képzését, és tudja, hogy hogyan kell végezni a könyvelést.

Ahogy végigkövetjük a számunkra értelmetlen dolgok nyomvonalát, két dolog történhet: ez vagy egy zsákutca (olyan eseménysor, amely nem hoz eredményt), és nem vezet tovább, amikor is visszatérünk egy korábbi pontra a kivizsgálásban, ahol a dolgoknak kezd értelmük lenni, vagy a kérdéseink nyomán további olyan információk bukkannak fel, amelyek hasznosak. És ha ennek eredményeként további információk merülnek fel, még több olyan dolgot fogunk találni, amelyet nem értünk, és amelyet nyomon tudunk követni.

Ha két egymásnak ellentmondó ténnyel találjuk szembe magunkat, akkor kérdéseket kell feltennünk e két tényről, és egy újabb olyan ponthoz fogunk jutni, amelyet nem értünk. Addig haladunk tovább a meg nem értett dolgok nyomán, amíg meg nem találjuk az igazi okot.

Egy másik módon bemutatva ezt, hogy tisztábban lássunk, az ilyen vizsgálat végzéséhez szükséges jártasság olyan, mint amikor találunk egy kilógó szálat – valamit, amit nem vagyunk képesek megérteni –, és kérdezősködéssel húzunk egyet a szálon. Ahogy húzzuk, felbukkan egy kismacska. Újabb kérdésekkel tovább húzzuk a szálat, és felbukkan egy kölyökgorilla. Tovább húzzuk, és megjelenik egy tigris. Újra meghúzzuk, és hű! Ott egy General Sherman tank (egy híres tábornokról elnevezett nagy amerikai harckocsi)! Ezt kerestük, ez az igazi oka a nehézségnek, amelyet meg akarunk oldani.

Az nem ésszerű, hogy az emberek lusták vagy buták. A probléma mélyén meg fogjuk találni az igazi okát annak, hogy az emberek miért nem lépnek akcióba egy szervezetben, amelynek nehézségei vannak, vagy valamilyen zaklatottságnak, amely úgy tűnik, hogy soha nem oldódik meg.

Amikor megvan a „General Sherman tank”, akcióba lehet lépni.

Egy rossz statisztika vagy rossz állapot mögött mindig van egy ok. Addig kell kérdezősködni a dologgal kapcsolatban lévő emberektől, amíg ki nem derül a valódi ok. Ez sohasem az, hogy „Ágnes nem elég okos”. Valószínűbb az, hogy bár Ágnest gépírónak szerződtették, nem is tud gépírni. Vagy a területért felelős vezető egyszerűen nem jár be dolgozni.

Egy lefelé menő statisztika valódi oka mindig olyasmi, amit nagyon könnyen meg lehet érteni. Ha elég kérdést teszünk fel, meg fogjuk kapni a valódi okot, és akkor hatékonyan tudunk cselekedni.

Ez a kivizsgálási technika, bár nagyon egyszerű, egyben rendkívül hatékony is, mert jó eredményeket hoz. Lehet alkalmazni akkor, amikor egyszerű vagy nehezen érthető problémákkal találjuk szembe magunkat, hogy meg tudjuk találni a tényleges okot, ami ezeket okozza. Ez segít megoldanunk őket.

Ahogy alkalmazzuk a kivizsgálást, a készségeink javulni fognak. Lehet élesíteni a készségeinket, és hatékonyabbá lehet tenni őket, hogy képesek legyünk azonnal látni valamit, amit nem értünk, és cselekedni tudjunk. Bár ez a képesség nem természetes az embereknél – nem ezzel születtek –, könnyen meg lehet szerezni ezt a készséget.

Ahhoz, hogy a kivizsgálásokat még gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük, képesnek kell lennünk megérteni és felhasználni a logika alapelveit – amely mostanáig meg nem értett tárgy volt, és minden ok nélkül bonyolulttá tették. Ez többé már nem így van. A következő cikkben a logikával kapcsolatos alapelveket fogsz tanulni.