A tervezés és a célkitűzések nagyon fontos része a stratégiai tervezés témája. Ezt a témát részletesen tárgyalni kell, beleértve a „stratégia” szó meghatározását, és hogy hogyan illeszkedik a stratégiai tervezés a menedzsment más területeihez.

A „stratégia” szó a görög sztratégosz szóból származik, amely „hadvezért” jelent, olyan személyt, aki egy hadsereget vezet vagy irányít, és eldönti, mit tegyenek a katonák. A sztratégosz szó maga a sztratosz (görög szó, jelentése: „hadsereg”) és az agein (görög szó, jelentése: „vezetni”) elemekből épül fel.

A „stratégia” meghatározás szerint annak terve, hogy hogyan kell irányítani a seregeket egy háborúban vagy egy háború egy részében.

E mellett az eredeti jelentése mellett a „stratégia” további jelentése: terv vagy módszer bármilyen tevékenység irányítására, hogy elérjünk egy meghatározott célt vagy eredményt.

Ez az a fajta tervezés, amelyet egy csoport vagy vállalat felső szintjén végeznek a csoport, illetve vállalat vezetői. Ők rendelkeznek átfogó képpel az egész tevékenységről, így ők azok, akik ki tudnak gondolni egy stratégiát az egész csoport számára.

A stratégia lefekteti a terveket, amelyek meg fognak valósítani valami nagyot a csoport számára. Azt is mutatja, hogyan kell okosan használni az erőforrásokat (pénz, alkalmazottak, berendezések, készletek stb.), illetve mik a használandó módszerek egy ellenség kivédésére vagy létező akadályok leküzdésére az eredmény elérése érdekében.

Mivel a stratégiát a csoport magas szintjén dolgozzák ki, ez egy központi stratégia, amely – mint egy ernyő – lefedi az alatta lévő szintek tevékenységeit.

Mindez elmondja nekünk, mi a stratégiai tervezés.

Mit tesz a stratégiai tervezés?

A stratégiai tervezés útmutatást ad a csoport összes alacsonyabb szintjének tevékenységeihez. Az alacsonyabb szinteknek saját terveik, programjaik és projektjeik vannak. Ezek a saját kisebb területükön kezelendő dolgokkal foglalkoznak, és ezek a kisebb tervek össze vannak hangolva, hogy segítsék a fő cél megvalósítását.

Ez világosan megmutatja, miért olyan fontos a stratégiai tervezés, és hogy miért a felső szintű tervezőtestületnek kell elkészítenie, ha hatékonyan működő és sikeres menedzsmentet akarnak.

Mi történik, ha a stratégiai tervezés hiányzik? Nos, mi történik egy háborúban, ha nem készítenek stratégiai terveket?

Lehet, hogy katonai egységek harcolnak fontos területeken, például próbálnak megtartani egy hidat, amely a legkönnyebb út egy folyón át, vagy egy olyan területen, ahol sok ellenséges katonával kell harcolni. Lehet, hogy ezek a katonai egységek ott maradnak más katonák vagy készletek nélkül, amelyek támogatnák őket. Eközben más katonai egységek olyan területeken harcolnak, amelyek messze vannak a harc fő területétől, így nem segítenek ott, ahol szükség van rájuk. Lehet, hogy a készleteket és a lőszereket rossz területre irányítják, vagy egyáltalán ki sem küldik. Utasítások ütköznének egymással, kommunikációk nem jutnának el a rendeltetési helyükre, erőforrások (katonák, készletek, lőszerek stb.) vesznének kárba, és csatákat veszítenének. Terv nélkül nincs összehangoltság a különböző részek között, így végül minden zűrzavarossá, szervezetlenné válik, és katasztrófa felé tart.

Micsoda különbség van e között és egy erős, összehangolt erőfeszítés között, amely a cél elérésére irányul!

Láthatjuk, hogyan működne a stratégia bármilyen csoportban is, és miért kell a felsőbb szinteken csinálni. A fontos szó itt a „csinálni”. Nem mellőzhetjük vagy hagyhatjuk el. Nem feltételezhetjük, hogy csinálják, miközben nincs bizonyíték, hogy ténylegesen csinálják. A stratégiai tervezést el kell végezni, és aztán ismertté tenni legalább a menedzsment következő alacsonyabb szintjei számára. Így megtörténhet az összehangolás és a megfelelő célkitűzésekre bontás.

A cél és a stratégiai tervezés

A stratégiai tervezés azzal kezdődik, hogy észrevesszük, hogy van egy kezelendő probléma vagy egy elérendő cél. Ez mindig tartalmazza a konkrét elérendő célt vagy célokat.

Amint a célt megállapítottuk, különféle stratégiai terveket lehet már írni e cél alapján.

Például egy közösségi csoport felmérést készít a város lakóival, és úgy találja, hogy sokak számára probléma a magas munkanélküliség a térségben. A csoport úgy dönt, hogy kezeli ezt, és ezt a célt szem előtt tartva kidolgoz egy stratégiai tervet, amelynek része, hogy több munkát hoznak a térségbe. Kidolgoznak terveket a felnőttoktatás bővítésére és javítására is, hogy a helybeliek új készségeket tanulhassanak.

Először a közösségi csoporttól néhányan találkozókat szerveznek az alkalmazottakat kereső vállalatok és a munkát kereső helybeliek között. Az oktatási célkitűzésekkel kapcsolatban pedig a közösségi csoport más tagjai felkérnek és elhoznak a városba különféle tanfolyamokat és képzési programokat. Ezek a lépések és a terv más lépései mind segítenek javítani a foglalkoztatási helyzetet a városban, és javulást idéznek elő a létező helyzetben.

Valójában azt mondhatjuk, hogy A STRATÉGIA AZ, AHOGY EGY CÉLT HATÉKONYAN ÉS GYORSAN MEGVALÓSÍTUNK A VALÓS FIZIKAI UNIVERZUMBAN, SEBESEN ÉS HIBÁK NÉLKÜL.

Bármilyen stratégiai terv számos fő teendőt tartalmazhat, amelyeket a csoport különböző részei fognak kezelni annak érdekében, hogy elérjék a célt. Ezek nagyon nagy általánosságokban vannak megadva, mivel ezek az elkészült kezdeti, átfogó tervezésnek a megfogalmazásai. Ezekből kisebb, rövidebb távú terveket lehet kidolgozni. De mindezeknek illeszkedniük kell egymáshoz.

Példa:

Kezelendő probléma: Az ABC Papírgyártó Vállalatnak mindig volt egy sikeres papírtermékskálája, és folytatják is e termékek gyártását. De kizárólag a rendszeres ügyfeleikkel foglalkoznak. Nem igyekeznek lehetséges új ügyfeleket találni. Emiatt a vállalat gyorsan halad a csőd felé, és a vezetői átmennek más vállalatokhoz dolgozni, ahol több lehetőség van a terjeszkedésre.

Cél: Hozzunk létre egy olyan papírgyártó vállalatot, amely a feladata minden részét végzi, és amely eléri az összes lehetséges – régi és új – ügyfelét, hogy meglévő és új termékeket adjon el nekik nagy mennyiségben. A vállalat továbbra is foglalkozik a rendszeres ügyfeleivel, sőt még több eladást ér el, és így növeli a vállalat által keresett pénzt. E tevékenységekkel felépíti a jó hírnevét mint sikeres, modern cég, amely pénzt keres, és mivel tovább növekszik, megvannak benne a terjeszkedés lehetőségei.

Stratégiai terv: A stratégiai tervezés – annak alapján, hogy mit kell kezelni, és mi a cél – valami ilyesmi lehetne:

1. A legfontosabb teendő a csődbe menés megállítására az, hogy elindítunk egy új értékesítési egységet. De a vállalatnak ezt anélkül kell tennie, hogy megállítana bármilyen értékesítési tevékenységet, amely most történik, és a vállalat semelyik más részlegét sem szüntetheti meg. Az új értékesítési egység első feladata új ügyfeleket találni a jelenlegi termékskálára a) papírtermékeket áruló boltok és b) boltokat papírtermékekkel ellátó nagy cégek körében, illetve c) postai megrendelés útján, amelynél az emberek kiválasztják, amit akarnak – rendszerint valamilyen katalógusból –, és postán küldetik el maguknak. Olyan értékesítőket kell felvenni, akik már dolgoztak az értékesítés területén, és kiváló eredményeik voltak, hogy ők vezessék ezeket a részlegeket. Sok más professzionális értékesítőt is kell találni. Ezeket felvehetjük alacsony alapfizetéssel, és ők a pénzük nagy részét jutalékból (a személy által elért eladások mennyisége alapján fizetett további pénzösszeg) keresik majd meg. Ezek az értékesítési tevékenységek ezután tovább növelhetők, és kiterjeszthetők még nagyobb területre úgy, hogy mindegyik területhez menedzsereket veszünk fel, olyan értékesítőket, akik elindítanak más értékesítőket, sőt még házaló értékesítőket is. Ennek a tervnek a részeként ki kell dolgozni jutalékrendszereket és értékesítési csomagokat, valamint módokat a reklámozásra és a termékek ismertté tételére olyan dolgok révén, mint szórólapok, reklámok, ingyenes minták stb. Ezeket a dolgokat mind azonnal el kell végezni, hogy gyorsan növeljük az eladásokat, megakadályozzuk a további veszteségeket, és növeljük a vállalat profitját.

2. Míg a fenti lépések történnek, a meglévő munkatársak értékesítési és termelési teljesítményét át kell vizsgálni. Minden nem termelő munkatársat el kell bocsátani, hogy csak azok maradjanak a vállalatnál, akik termelékenyek. A vállalat pénzbevételre és pénzköltésre vonatkozó nyilvántartásait ellenőrizni kell, és ha ez azt mutatja, hogy bármilyen lopás történt, azt a megfelelő jogi lépésekkel kezelni kell. Más szóval, a jelenlegi munkatársakat és működést teljesen át kell vizsgálni, és szükség esetén ki kell igazítani, a termelési szint növelése mellett.

3. Felméréseket kell végezni a meglévő ügyfelek és a lehetséges új ügyfelek körében, hogy rájöjjünk, milyen új papírtermékeket akarnak az emberek, illetve mit vennének meg. A felmérési eredmények alapján aztán teljesen új papírtermék-választékot fejleszthetünk ki, gyárthatunk, reklámozhatunk és értékesíthetünk sok területen. A programnak, amivel az új áruválasztékot kialakítjuk, tartalmaznia kell az új gyártási egység megszervezését (beleértve a vezetőket, a tervezőket és a dolgozókat), valamint bármilyen további gépet vagy felszerelést is, amelyre szükség van. A programnak ezenkívül tartalmaznia kell célkitűzéseket a PR-re (a barátságos viszony fenntartása és javítása a csoport és a csoporton kívüli emberek között). És tartalmaznia kell az új és a régi termékek egyaránt való hirdetéséhez és reklámozásához elvégzendő dolgokat, hogy mindkettőből nagy mennyiséget értékesítsenek. Ennek a tervezésnek része lenne, hogy a vállalatot úgy teszik ismertté, mint amely mindig vezető volt az új papírtermékek fejlesztésében, így sok lehetőséget kínál növekedéscentrikus ügyvezetők számára.

Az ilyen stratégiai terv korrigálja a rossz állapotot, amelyben a vállalat van. Emellett megteremti az alapot ahhoz, hogy a vállalat a jövőben igen nyereséges legyen, és terjeszkedjen.

E stratégiai terv alapján elvégzik a taktikai tervezést. A taktikai tervezés azt jelenti, hogy vesszük az átfogó stratégiai célkitűzéseket, és lebontjuk őket sok kisebb, pontos célkitűzésekkel ellátott precíz teendőre azért, hogy a stratégiai tervezés végrehajtása megtörténjen.

Sok ember dolgozik majd ezen, és mindannyiuknak meg kell érteniük a célt, és egyet kell érteniük ezekkel a tervekkel. Ha valaki átolvas ilyen terveket, esetleg nem látja a fontosságukat, ha nem érti a vállalatban fennálló viszonyokat és azt az átfogó célt, amelyet a stratégiai tervvel akarnak kezelni. Ha ez megvan, ki tudja dolgozni a saját taktikai tervezését.

Egy stratégiai terv taktikai végrehajtásánál elég gyakran fedezik fel, hogy módosítani kell néhány taktikai célkitűzést, vagy újakat hozzátenni. Az is lehet, hogy ki kell hagyni néhány célkitűzést a programból, mert nincs rájuk szükség. Egy stratégiai terv taktikai menedzsmentje ügyességet és hozzáértést igényel, így ezt is tekintetbe veszik.

A fenti leírás mutatja egy stratégiai terv kidolgozásának sorrendjét, kezdve egy jó céllal, amellyel más teendők összehangolhatók. Ezután ki lehet dolgozni a cél megvalósításához szükséges stratégiai tevékenységet. És végül következhetnek a taktikai tervek, amelyek életre keltik a stratégiai terveket.

Ezen a módon egy csoport sikeres és eredményes lehet. Amikor minden erőt és energiát összehangolunk, hogy együtt haladjunk előre, akkor hatalmas erő tud létrejönni.

Tehát kijelentjük a célt, és ebből kidolgozzuk, hogy milyen stratégiát használjunk ennek a célnak az elérésére. És ez összekapcsolja a célt a taktikai tervezés területével.

Amikor kidolgoztunk egy stratégiai tervet – annak céljával együtt –, azt a következő alsóbb vezetői szint veszi át, és átalakítja taktikai tervvé.

A stratégiai tervezés a taktikai tervezéssel szemben

A stratégia különbözik a taktikától.

Ez olyan dolog, amit a menedzsment különböző szintjeinek világosan meg kell érteniük.

Nagyon nagy különbség van egy stratégiai terv és egy taktikai terv között.

A taktikai tervezést arra használjuk, hogy megnyerjünk egy kis dolgot, például egy csatát, a stratégiai tervezést pedig az egész háború megnyerésére használjuk.

A stratégiai terv a széles körű, hosszú távú terv a győzelem biztosítására, a taktikai terv pedig pontosan megmondja, hogy ki mit mozgasson hová, illetve pontosan mit kell tenni azon a ponton.

A taktikai tervnek össze kell hangolódnia a stratégiai tervvel, és meg kell valósítania a stratégiai tervet. És ezt precíz, megcsinálható célkitűzésekkel kell tennie.

Alapvetően ez a menedzsment.

A cél és a taktika közötti híd

Az egyik hiba, amit a képzetlen személyzet gyakran elkövet, az, hogy a célról mindjárt a taktikai tervezésre ugranak, kihagyván ezzel a stratégiai tervet. Ez azért nem működik, mert a taktikai tervet egy stratégiai tervhez kell igazítani, hogy sikeres legyen.

Azt kell itt megérteni, hogy a stratégiai tervezés teremti meg a taktikai tervezést. Ki kell dolgozni a stratégiát, hogy a célt el lehessen érni. Erre a stratégiára alapozva azután kidolgozzuk azokat a taktikai lépéseket, amelyeket ahhoz kell megtennünk, hogy kivitelezzük a stratégiát. De ha megpróbálunk a célról átugrani a taktikára, figyelmen kívül hagyva a stratégiát, akkor a terveink nem érik el a kívánt eredményeket.

Tehát a cél és a taktika között mindig ott van a stratégiai tervezés lépése. Azt is mondhatnánk, hogy a stratégiai terv az az eszköz, amellyel magát a célt működésbe hozzuk.

Ez valójában egy olyan terv, amely ahhoz kapcsolódik, hogy okosak akarunk lenni.

Valaki mindent tudhat a célról, és előállhat számos arra vonatkozó taktikai célkitűzéssel. És lehetséges, hogy önmagukban működni fognak a célkitűzések. De a célnak kezelnie kell valamit. Így ha nincs stratégiai eszköz erre, ugyanazok a problémák tovább folytatódhatnak.

A tényleges híd (a stratégia) odatétele a cél és a taktika közé azt jelenti, hogy a cél képes lesz sikert elérni.