Az álmainkat valóra váltó tervek kidolgozásakor az első lépés megérteni a tervezés témájában használt alapvető szavakat.

A terv egy módszer, ahogy el lehet érni valamit. Azokból az alapvető teendőkből áll, amelyeket végre kell hajtani valaminek a jobbítására vagy egy probléma megoldására. Egy terv általában a rendelkezésre álló erőforrásokon (pénz, alkalmazottak, berendezések, létesítmények, készletek stb.) alapul, és magába foglal okos ötleteket ezek felhasználási módjára.

Egy terv végrehajtásához a tervet át kell változtatni az annak megvalósításához szükséges konkrét lépésekké és teendőkké, amit a tervnek el kell érnie. Ezt egy program alkalmazásával hajtjuk végre.

A program egymást követő lépések sorozata egy terv kivitelezésére. Akár leírja a személy, akár nem, léteznie kell egy tervnek az elméjében, mielőtt meg lehetne írni egy programot.

A program egy lépését célkitűzésnek hívjuk. A célkitűzés olyan teendő, amelyet egy kívánt eredmény eléréséhez végre kell hajtani.

A programok különféle típusú célkitűzésekből állnak, amelyek össze vannak hangolva, hogy időre elkészüljenek. Az alábbiakban egyenként ismertetjük ezeket a célkitűzéstípusokat.

Fő célkitűzés

A fő célkitűzés egy széles körű, általános törekvés (amit el akarunk érni). Lehetséges, hogy egy hosszú időszakot ölel fel. Példák fő célkitűzésekre: „minden gépet és berendezést működőképes állapotba hozni a vállalatnál” vagy „új épületet találni a vállalat számára ésszerű áron”.

Elsődleges célkitűzések

Az elsődleges célkitűzések azok a szervezési, személyzeti és kommunikációs lépések, amelyeket fenn kell tartani. Ha ezeket a célkitűzéseket nem érik el, a többi célkitűzést nehéz lesz végrehajtani, és a program megállhat ott.

Az első ezek közül az elsődleges célkitűzések közül: VAN OTT VALAKI

Aztán: ÉRTÉKES CÉL

Aztán: VALAKI FELELŐSSÉGET VÁLLAL A TERÜLETÉRT VAGY A TEVÉKENYSÉGÉRT

Aztán: JÓL MEGTERVEZETT SZERVEZETI FORMA, SÉMA, ILLETVE FELÉPÍTÉS

Aztán: MEGTARTOTT VAGY HELYREÁLLÍTOTT SZERVEZETI FORMA, SÉMA, ILLETVE FELÉPÍTÉS

Aztán: A SZERVEZET MŰKÖDIK

A fenti célkitűzésekkel a program tovább folytatódhat. ÁM HA EZEK ELMARADNAK, VAGY SEMMI SEM HELYETTESÍTI ŐKET, akkor minden ezt követően megállapított célkitűzést nehéz lesz végrehajtani, ha végre lesz hajtva egyáltalán.

Az elsődleges célkitűzések közé tartoznak a következő példák:

„Elvállalni a munkát, amire az embert kijelölik.”

„Olvasd el és értsd meg a programot, amit végezni fogsz.”

Létfontosságú célkitűzések

A létfontosságú célkitűzés OLYAN VALAMI, AMIT AZÉRT KELL VÉGREHAJTANI, HOGY EGYÁLTALÁN MŰKÖDNI TUDJUNK.

A létfontosságú célkitűzések azonosításához meg kell vizsgálnunk a területet, hogy megtudjuk, mi folyik, és mik az anyagok, a személyzet, illetve a szervezet, amelyekkel működnünk kell.

Aztán (néha működés KÖZBEN) megtaláljuk a jövőbeli sikereket feltartóztató vagy fenyegető pontokat. Ezekből a pontokból olyan célkitűzések lesznek, amelyek rendszerint azt mondják, hogy valamit meg kell tenni, vagy valamit nem szabad megtenni.

Példák létfontosságú célkitűzésekre:

„Te magad végezz vizsgálatot; ne fogadd el valaki más jelentését.”

„Senki mástól ne fogadj el utasításokat, csak a közvetlen felettesedtől.”

Feltételes célkitűzések

Egy feltételes célkitűzést azért hajtunk végre, hogy adatokat derítsünk ki, vagy azt, hogy egy projektet meg lehet-e csinálni, vagy hol lehet megcsinálni, stb.

Láttunk már olyanokat, akik az egész életüket végigdolgozzák azért, hogy „meggazdagodjanak”, vagy valami ilyesmi, hogy „beutazzák a világot”, de sohasem sikerül nekik. Valaki más viszont kitűzi magának, hogy „beutazza a világot”, azonnal belevág, és megcsinálja. Ez a célkitűzéstípus feltételes célkitűzésként ismert: Ha képes lennék ______, akkor képesek lennénk ______, és így elérnénk a ______. Ez persze teljesen rendben van, amíg irreálissá nem válik.

A feltételes célkitűzéseknek van egy teljes fajtájuk, amelyben nincsen HA. Ezek elfogadható célkitűzések. Sok MAJD van bennük. „Mi majd ________, és akkor ______.”

Néha hirtelen történik valami, amit gyorsan kihasználhatunk. Ez csak „szerencse”. Amikor szerencsénk van, élünk vele, és gyorsan újratervezünk. A szerencse kiszámíthatatlan, ezért nem jó ötlet megoldásként számítani rá.

Indokolt feltételes célkitűzés lenne:

„Odamegyünk megnézni, hogy használható-e a terület.”

Minden feltételes célkitűzés először alapvetően adatgyűjtő tevékenység, és ha rendben van a dolog, akkor kell akcióba lépni.

Működési célkitűzések

A működési célkitűzés pontosan megadja, mely teendőket kell végrehajtani. Általában magában foglal egy előre beütemezett IDŐPONTOT, amikor kész kell lennie, hogy illeszkedjen más célkitűzésekhez.

Működési célkitűzésekre példák a következők:

„Kitakarítani az osztálytermeket, amíg a tanulók nyári szüneten vannak.”

„Kiképezni az összes munkatársat az új értékesítési módszerekre, mielőtt ügyfelekkel dolgozhatnak.”

Termelési célkitűzések

A termelési célkitűzések dolgok mennyiségét szabják meg, rendszerint az idővel összefüggésben.

Példák termelési célkitűzésekre:

„Minden felvételi értesítő kipostázva a jövő őszi hallgatóknak április 15-ig.”

„50 ezer könyv kinyomtatva a következő hónapig.”

Mivel a statisztikák olyan könnyen mutatják a termelést, egy szervezet vagy tevékenység annyira a TERMELÉSI CÉLKITŰZÉSEKRE kezdhet koncentrálni, hogy nem tűz ki feltételes, működési, illetve elsődleges célkitűzéseket. Ha ez történik, akkor a termelés az egyéb célkitűzéstípusokban kifejezett tervezés hiánya miatt ki van téve az összeomlásnak.

MIELŐTT TERMELÉSI CÉLKITŰZÉSEKET JELÖLHETNÉNK KI, VIZSGÁLÓDNUNK KELL, FELMÉRÉSÉKET KELL KÉSZÍTENÜNK, ADATOKAT KELL GYŰJTENÜNK, VALAMINT MŰKÖDÉSI ÉS ELSŐDLEGES CÉLKITŰZÉSEKET KELL KIJELÖLNÜNK.

Általában azért mennek le a statisztikák, mert elsődleges célkitűzések nem történnek. Ezek kiesnek, és senki sem veszi észre, hogy ez rossz hatással van a termelésre. A termelés az azt megelőző más célkitűzések betartásától függ.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a programokat alkotó különféle célkitűzéstípusokról.

Célkitűzéstípusok

Fő célkitűzések

Mindegyik egy általános törekvés (amit a személy el akar érni). Lehetséges, hogy egy hosszú időszakot ölel fel. Példa: „Minden gépet és berendezést működőképes állapotba hozni a vállalatnál.”

Elsődleges célkitűzések

Ezek azok a szervezési, személyzeti és kommunikációs lépések, amelyeket fenn kell tartani. Ezek a célkitűzések a személyekkel, a kommunikációs útvonalakkal, a felszerelésekkel és a szervezési rendszerrel foglalkoznak. Példa: „Valakit kinevezni a szervezés felelősévé, és kijelöltetni vele a többi elsődleges célkitűzést.” Vagy: „Visszaállítani az eredeti kommunikációs rendszert, amely kikerült a használatból.”

Létfontosságú célkitűzések

Ezek olyan célkitűzések, amelyeket azért kell végrehajtani, hogy egyáltalán működni tudjunk, annak a területnek a vizsgálatára alapozva, ahol működünk.

Feltételes célkitűzések

Ezek VAGY-VAGY formában megalkotott célkitűzések, hogy adatokat derítsünk ki, vagy azt, hogy egy projektet meg lehet-e csinálni, vagy hol, vagy kinek.

Működési célkitűzések

Ezek pontosan megadják a teendőket, illetve a beütemezett időpontokat vagy egy menetrendet.

Termelési célkitűzések

Ezek mennyiségeket írnak elő statisztikákban megadva.