Amikor az emberek ártó tetteket követnek el, történik egy másik dolog, ami sokat megmagyaráz az emberi viselkedésből. A Scientologyban ezt ártó tett–motivátor-sorozatnak nevezzük.

Míg a személy által egy másik személy ellen elkövetett ártalmas cselekedet neve ártó tett, az olyan ártó tettet, amelynek a személy az elszenvedője volt, úgy hívjuk, hogy motivátor. Azért hívjuk „motivátornak”, mert „motivál” (cselekvésre késztet, buzdít, ösztökél), és ezzel a személynek okot vagy igazolást ad ártó tettek elkövetésére.

Az a személy, aki a motivátort kapta, úgy gondolhatja, hogy elég jó oka van rá, hogy ezután elkövessen egy ártó tettet a neki ártó személy ellen. De ha valaki anélkül követ el egy ártó tettet, hogy kapott volna egy motivátort, akkor ezután megpróbál szerezni vagy kitalálni egy motivátort, hogy kimagyarázza vagy mentegesse a saját ártalmas cselekedetét. Gyakran azt hiszi, vagy azt mondja, hogy valami rosszat tettek vele, még ha ez nem is igaz.

Amikor az embereknek ártó tettekkel és motivátorokkal van dolguk, gyakran hamis elképzelésük lesz arról, hogy mi is történt valójában. Például egy személy abban a hitben élhet, hogy áldozat volt egy autóbalesetben, amikor pedig valójában ő okozta a balesetet. Vagy lehet, hogy azt hiszi, hogy ő okozta a balesetet, pedig valójában csak részese volt egy balesetnek.

Ha, mondjuk, Joe megüti Billt, akkor Joe azt hiszi, hogy Billnek most meg kellene ütnie őt. És ami még ennél is fontosabb, ténylegesen testi fájdalma vagy kényelmetlenségérzése lehet, csak hogy bebizonyítsa, hogy Bill valóban megütötte, pedig Bill nem ütötte meg. És aztán néhány ember esetében az történik, hogy mindenkinek azt mondogatják, hogy „Bill megütött, Bill megütött, Bill megütött”, és bár nem is történt meg, ragaszkodni fognak hozzá, hogy igenis megtörtént.

Ez az ártó tett–motivátor-sorozat.