A becsületesség szavahihetőséget jelent, és azt, hogy valakinek nincs semmi rejtegetnivalója. A becsületes ember igazat mond, és nem hazudik, nem csal, és nem próbál félrevezetni másokat. Meg lehet benne bízni.

Azután, hogy magas képességi szintet értél el, te leszel az első, aki ragaszkodni fogsz ahhoz a jogodhoz, hogy tisztességes emberek között élhess.

Hiba a „szabadságot” használni érvként azoknak az embereknek a védelmében, akik csak pusztítást okoznának.

Az egyéni jogokat arra alkották meg, hogy szabadságot hozzanak a tisztességes és becsületes embereknek. De becstelen emberek gyakran megpróbálták egyszerűen arra használni ezeket a jogokat, hogy megakadályozzák az ártalmas cselekedeteik kiderülését.

A szabadság a tisztességes emberek számára van. Egy tisztességtelen ember nem lehet szabad, ha rejtegetnivalói vannak. Ha az ő saját tetteit nem lehet felfedni, akkor ez az ember saját maga foglya. Úgy érzi, hogy vissza kell tartania önmagát másoktól, mert attól fél, hogy újra ártani fog nekik. Amikor tisztességtelen embereket védelmezünk, arra kényszerítjük őket, hogy szenvedéssel és magányossággal teli életet éljenek.

A tisztességtelen ember számára csak egyetlen kiút van, mégpedig az, hogy szembenéz a társadalommal kapcsolatos kötelességeivel, és újra kommunikációba hozza önmagát embertársaival, a családjával és a világgal.

Az emberi szabadság nem azt jelenti, hogy szabadon bántalmazhatjuk az Embert. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy szabadon árthatunk hazugságokkal.

Az Ember nem lehet szabad, amíg körülötte ott vannak azok, akiknek rejtegetnivalójuk van a saját ártalmas cselekedeteikkel kapcsolatban.

Egy embernek ahhoz, hogy szabad lehessen, tisztességesnek kell lennie önmagával, illetve a vele együtt élő és dolgozó emberekkel.