Hogyan beszéljünk valakivel, hogy a másik személy meg is hallgasson és megértsen minket? Hogyan hallgassunk meg valakit, hogy az illető tudja, hogy érdeklődünk, és követjük, amit mond? És amikor mondunk valamit, honnan tudjuk, hogy meghallottak-e és megértettek-e minket?

Ezek mind olyan dolgok a kommunikációval kapcsolatban, amelyeket korábban sosem vizsgáltak meg alaposan, és nem magyaráztak meg.

Az emberek tudták, hogy a kommunikáció fontos része az életnek, de mostanáig soha senki nem volt képes sikeresen elmondani bárki másnak, hogy hogyan kell kommunikálni.

A Scientology előtt a kommunikáció témájának nem tulajdonítottak megfelelő fontosságot, és nem foglalták olyan tanfolyamba, amelyet tanulva teljes eredményt lehetett volna elérni: képességet a jó kommunikálásra. Sok könyv és cikk, amelyet a kommunikációról írtak, nem olyan szempontból vizsgálta a témát, mint ami létfontosságú vagy szükséges része az életnek, és nem mutatta meg, hogyan használjuk a kommunikációt a másokkal való kapcsolatokban. Úgy beszéltek a kommunikációról, mint amit egy gép végez. De az egész élet attól függ, hogy ismerjük és értsük az alapokat, a kommunikáció legfontosabb és legegyszerűbb részeit.

Ahhoz, hogy képesek legyünk bárkivel tényleg kommunikálni, méghozzá nagyon jól, teljesen értenünk kell a témát.

A Scientologyban már több mint fél évszázada megtörtént a kommunikáció pontos jelentésének kidolgozása, tesztelése és bizonyítása. Ez sokkal mélyebb megértéshez vezetett magáról az életről.

Van egy nagyon egyszerű mód, ahogy el lehet mondani, mit jelent a kommunikáció: a kommunikáció egy részecske elmozdulása a tér egyik részéből a tér másik részébe. A részecske az a dolog, amit kommunikálnak. Lehet egy tárgy, egy írott üzenet, egy kimondott szó vagy egy gondolat.

Például, ha fogunk egy baseball-labdát, és odadobjuk valakinek, hogy elkapja, az kommunikáció tőlünk a másik személy felé. Ha azt mondjuk valakinek, hogy „helló”, az is kommunikáció, pontosan követve a fenti jelentést. Ha valaki küld nekünk egy e-mailt, az is kommunikáció.

Egy lépéssel továbbvíve ezt a kommunikációra vonatkozó egyszerű kijelentést, van egy teljes és pontos kommunikációs formula (módszer vagy eljárás arra, hogy sikeresen csináljunk valamit, vagy sikeresek legyünk valamiben), amelyet L. Ron Hubbard gondosan kidolgozott és megörökített. Nagyon fontos, hogy ismerd és értsd a kommunikációs formulát, azért, hogy sikeresen használni tudd.

Ehhez először nézd végig a következő szavak jelentését, hogy teljes és világos megértést szerezz arról, hogy hogyan szerepelnek az alább megadott formulában.

Az ok az a pont, amelyből valami történik vagy elindul. Ha mondunk valamit egy másik személynek, akkor mi vagyunk az ok.

A távolság az a térköz, amely két pont között van. Például a távolság két személy között lehet egy-két méter. A távolság két város között lehet több száz kilométer.

Az okozat az a pont, amely fogad valamit. Ha mondunk valamit egy másik személynek, akkor mi vagyunk az ok, a másik személy pedig az okozat. Ha ezután a másik személy mond valamit nekünk, akkor ő az ok, és mi vagyunk az okozatpont.

A szándék egy gondolat, hogy el fogunk érni (meg fogunk tenni) valamit. Például, ha erős szándékunk van, hogy művésszé váljunk, akkor ez fogja eredményezni azt, hogy azzá válunk. Bármilyen kommunikációnál szándékkal kell rendelkeznünk egy üzenet valakinek való elküldésére ahhoz, hogy a kommunikáció megtörténjen.

A figyelem nem más, mint tudatában lenni valaminek, megnézni vagy észrevenni. Ha valakit a nevén szólítunk, ezt általában a figyelme felkeltésére tesszük. Ahhoz, hogy valakihez sikeresen kommunikáljunk, fel kell keltenünk a figyelmét.

A duplikáció valaminek a megismétlése vagy másolat készítése valamiről. Ha beszélünk egy emberrel, és említünk neki egy macskát, ő pedig azt gondolja, hogy egy kutyát említünk, az nem duplikáció. Ha érti, hogy egy macskáról beszélünk, és kialakul benne ez az elképzelés, akkor duplikációja van arról, amit mondunk. Bármilyen kommunikáció során fontos, hogy a másik személy duplikációt érjen el arról, amit mondunk.

A megértés az a képesség, hogy valaki megért valamit, ami azt jelenti, hogy világos és helyes elképzelése, illetve teljes és pontos tudása lesz arról, hogy valami mit jelent. Amikor kommunikálunk, mindig elő kell idéznünk annak megértését, amit mondunk.

A kommunikációs formula: ok, távolság, okozat, szándékkal, figyelemmel és megértéssel párosuló duplikációval.

Pontosan ennek kell történnie bármilyen kommunikáció során, hogy az sikeres legyen.

Vegyünk egy példát erre a formulára egy kötetlen beszélgetés során két ember között. Egy férfi úgy látja, hogy gyönyörű nap van, és eldönti, hogy megmondja a feleségének, Mabelnek, hogy úgy gondolja, hogy remek nap van.

Elindítja a kommunikációt (ő az ok), és elég hangosan beszél ahhoz, hogy az üzenet a szájától eljusson Mabel füléig, aki ott ül mellette (távolság).

Tényleg akarja, hogy Mabel tudja, hogy ő úgy gondolja, hogy remek nap van (szándék). Úgy indítja el a kommunikációt, hogy kimondja Mabel nevét, hogy felkeltse a figyelmét („Hű, Mabel...”).

Majd leírja a helyzetet, amit lát, hogy Mabel duplikációt érjen el arról, amit ő lát és érez („Milyen szép nap van ma! Nézd ezt a napfelkeltét! Pompás!”).

Mabel fogadja a kommunikációt, ránéz a napfelkeltére, és megértést ér el arról, amit kommunikálnak neki.

A kommunikációs formula megnyitja a kaput az egész téma megértéséhez.

Ha pontos részeire bontjuk a kommunikációt, láthatjuk, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes részek, és tisztábban meg tudjuk érteni az egész témát. És a nagyobb megértéssel javítani tudjuk a formula bármelyik részét, és használni tudjuk a formulát arra, hogy javítsuk a kommunikációnkat másokkal.