Előfordulhat, hogy valaki azt mondja, hogy van valami zűrzavaros a munkájában. És ha nem tudja, hogyan kell kezelni ezt a zűrzavart, akkor bizonyosan azért tapasztalja ezt az érzést, mert nincs módszere a megoldására. A zűrzavar valami, amire, úgy tűnik, nincs semmilyen azonnali megoldás.

Például, ha odakint sétálnánk, és hirtelen erős szél kezdene leveleket, papírokat és szemetet fújni mindenfelé, az egy zűrzavar lenne.

Egy másik példa lehet, ha a számítógépünkön dolgoznánk, és hirtelen a képernyő elkezdene villogni, és a kép eltűnne.

Amikor megvizsgáljuk a sok dolgot, amelyek befolyásolhatnak és felzaklathatnak az életünkben, akkor néha úgy tűnik, hogy minden nehézséget valamiféle zűrzavar okoz. A dolgozó esetleg felismeri, hogy történik valami, ami zűrzavaros a számára, de ha nem tudja, hogyan kell kezelni, akkor csak próbálja folytatni, és valahogy épségben kikerülni belőle.

Amikor sok megoldatlan problémánk van, ezekből egyetlen nagy zűrzavar lesz. Hébe-hóba a dolgozó olyan utasításokat kaphat, amelyek annyira különböznek egymástól – néha még azt is mondják neki, hogy tegye az ellenkezőjét –, hogy nagyon össze tud zavarodni.

Egy modern gyárat lehet olyan rosszul vezetni, hogy az egész hely egyetlen nagy zűrzavarnak tűnik – annyira zavarosnak, hogy nem látszik semmilyen mód a kezelésére és a jobbá tételére.

Az emberek általában a szerencsében bíznak, hogy majd kisegíti őket bármilyen zűrzavarból, amely túl sok nekik ahhoz, hogy kezeljék. A szerencse azt jelenti, hogy a saját döntéshozó képességünk helyett valamilyen más erőre bízzuk, hogy mi fog történni a jövőnkben, anélkül hogy irányítani tudnánk. Ha autóvezetés közben elengedjük a kormányt, és reméljük, hogy az autó a szerencse folytán az úton marad, akkor gyakran csalódni fogunk. Ez így van az életben is. Azok a dolgok, amelyeket nem kezelünk, és csak reméljük, hogy a szerencse majd megoldja őket, általában nem jönnek össze.

Esetleg hallottuk vagy láttuk, hogy egy barátunk egyszerűen figyelmen kívül hagyja a számlákat, amelyeket ki kell fizetnie, és összeszorítja a fogát, miközben abban reménykedik, hogy nyer a lottón vagy a lóversenyen, és annyi pénzt keres, hogy az megoldja az összes problémáját. Esetleg ismertünk olyan embereket, akik éveken át ilyen módon kezelték az életüket. De a szerencsére hagyatkozni, hogy átsegítsen a zűrzavaron, ugyanaz, mint elengedni a kormányt, és nem vezetni tovább az autónkat. A zűrzavar nem fog kezelődni.

Bölcs dolog lenne tehát pontosan megérteni, mi is a zűrzavar, és hogyan lehet kezelni.

A ZŰRZAVAR ÉS A STABIL ADAT

Ahogy fentebb említésre került, a zűrzavar valami, amire, úgy tűnik, nincs semmilyen azonnali megoldás.

De adjunk neki tágabb jelentést: A ZŰRZAVAR AZ, AMIKOR VALAMI OLYAN TÖRTÉNIK, AMIT NEM JELEZTÜNK ELŐRE (NEM GONDOLTUK, HOGY MEGTÖRTÉNIK).

Ha erős forgalomban kellene állnunk, valószínűleg úgy éreznénk, hogy összezavar mindaz a sebes mozgás, amely körülöttünk történik. Ha erős viharban kellene állnunk, miközben falevelek és papírok szállnak el mellettünk, valószínűleg akkor is úgy éreznénk, hogy össze vagyunk zavarodva.

Lehetséges igazán megérteni egy zűrzavart? Részekre lehet bontani egy zűrzavart? Igen, és igen.

Például, ha egy nagy cég recepciósa vagy, és tíz hívás jön be egyszerre, lehet, hogy zavarodottnak érzed magad. De van-e valamilyen megoldás erre a problémára?

Vagy ha művezetőként három vészhelyzetet és egy balesetet kellene kezelned egyszerre, van-e valamilyen megoldás erre?

Igen, van. Bármilyen zűrzavart kezelni tudsz, ha tudod, hogy mi is egy zűrzavar valójában, és hogyan kell kezelni.

A zűrzavar csak addig zűrzavar, amíg valaminek minden része mozgásban van. A zűrzavar csak addig zűrzavar, amíg egyetlen részt sem értettünk meg világosan.

A zűrzavar a butaság alapvető oka. Valakinek, aki buta, minden zavaros, kivéve a nagyon egyszerű dolgokat. Így attól függetlenül, hogy mennyire okos valaki, ha tudja, hogy miből áll a zűrzavar, még okosabb lenne.

Ha valaha is kellett tanítanod valakit, aki nem túl okos, akkor ezt könnyen meg fogod érteni. Megpróbálod elmagyarázni, hogy hogyan működik valami. Újra meg újra meg újra végigmész ezen. És aztán mondod neki, hogy csinálja a dolgot, ő meg rögtön teljesen elrontja. Ő azt mondja, „nem értette”, vagy „nem fogta fel”. Az igazság egyszerűen az, hogy össze volt zavarodva.

99%-ban minden oktatás azért vall kudarcot, amikor kudarcot vall, mert a tanuló össze van zavarodva. Nemcsak azzal kapcsolatban van összezavarodva, amit próbál megtanulni, hanem magában az életben is. Amikor valaki kudarcot vall, az azért történik, mert össze van zavarodva. Ahhoz, hogy gépekről tanuljunk, vagy éljük az életet, képesnek kell lennünk részekre bontani a zűrzavart, és úgy kezelni, hogy az többé ne legyen zűrzavar számunkra.

Egy zűrzavar kezelésénél van egy szabály, amelyet használhatunk. Úgy hívják, hogy A STABIL ADAT TÉTELE. A tétel egy szabályt vagy törvényt jelent, a stabil adat pedig olyan tényt, információt, sőt tárgyat (megfogható dolgot) jelent, amely megbízható, és nem változik. Arra használhatjuk, hogy segítsen nekünk helyrehozni a zűrzavart, vagy akár megakadályozni a megtörténtét.

Például, ha rengeteg papírdarabot látnánk röpködni egy szobában, akkor mindaddig zűrzavarosnak tűnnének, amíg ki nem választanánk egy papírdarabot, hogy az legyen az a papírdarab, amelyet nézünk. Akkor azt látnánk, hogy minden más a szobában mozgásban van. Más szóval, egy zűrzavaros mozgás megérthető azzal, ha úgy találjuk, és eldöntjük, hogy egy dolog mozdulatlan.

Te magad is megteheted ezt, ha fogsz egy marék papírfecnit, és feldobod a levegőbe. Most fogd az egyik papírt, és színezd feketére. Dobd fel a papírfecniket, és találd meg a feketét. Úgy tűnik, így kevesebb a zűrzavar, mert egyetlen stabil adatot használsz arra, hogy összerendezd (rendbe tedd) a maradék zűrzavart.

A hömpölygő forgalom áradatában az összes mozgó autó zűrzavaros lenne, ha nem találnánk egy autót, és döntenénk el, hogy az mozdulatlan a többi autóhoz képest. Aztán megnézhetnénk a többi autót ahhoz képest, amelyet kiválasztottunk, és látnánk, hogyan halad a forgalom.

Amikor a recepciós egyszerre tíz hívást fogad, azzal oldja meg a zűrzavart, hogy eldönti egy hívásról, hogy az lesz az első, amire a figyelmét fordítja. Nem számít, melyikre válaszol először. Abban a pillanatban, ahogy kiválaszt egy megválaszolandó hívást, az „egyszerre tíz hívás” zűrzavara rögtön kevésbé lesz zavaros.

A művezetőnek, aki három vészhelyzettel és egy balesettel találja szembe magát, csak annyit kell tennie, hogy eldönti, melyiket kezeli először, hogy kevésbé zűrzavarossá tegye a helyzetet, és irányítás alá helyezze a dolgokat.

Amíg ki nem választunk egy információt, egy elemet, egy bizonyos dolgot egy zűrzavarban – a stabil adatot –, addig a zűrzavar folytatódik. Az az egy kiválasztott és használt dolog lesz a stabil adat a zűrzavaron belüli többi elem számára.

Minden ismeret – például az, hogy hogyan kell süteményt sütni – egyetlen adatra épül. Ez annak a stabil adata.

Süteménysütésnél a stabil adat lehet például az, hogy amikor az összes hozzávalót betesszük a sütőbe, akkor abból egy sütemény sül ki. Ha megpróbáljuk azt állítani, hogy a stabil adat téves vagy hamis, az addigi összes tudásunk zavarossá válhat. Például, ha valaki azt mondaná, hogy a sütő rossz dolog, és sütőben nem jó süteményt sütni, az egész témakör zavarossá válna számunkra.

A stabil adatnak még csak nem is kell a helyes adatnak lennie. Ez egyszerűen az az egy dolog, amely összerendezi az összes többit, és megakadályozza, hogy a dolgok teljes zűrzavarban legyenek.

Ha tanítottunk már valakit egy gép használatára, és ő nem értette meg, és nem tudta követni az utasításainkat, az azért volt, mert nem volt stabil adata. Először meg kell értenie egyetlen tényt. Amint megértette és felfogta ezt az egy tényt, képes továbbiakat is felfogni. Egy zűrzavaros helyzet addig okoz bárkinek is gondot, amíg egy tényt vagy egy dolgot teljesen meg nem ért.

A zűrzavarok – bármennyire nagynak és nehezen leküzdhetőnek tűnnek is – adatokból, törvényekből, szabályokból vagy valaminek a darabjaiból állnak. Értsük meg az egyik darabot, törvényt vagy szabályt, és képesek leszünk kezelni a zűrzavart. Amint megértettük, hogyan tudjuk működtetni az egyik részt, nézzük meg, hogyan működik ehhez viszonyítva a többi, és ezzel stabilizálni fogjuk a zűrzavart. Aztán, ahogy más dolgokat összeegyeztetünk azzal, amit már megértettünk, hamarosan képesek leszünk irányításunk alá vonni és teljesen kezelni a zűrzavart.

Amikor egy gép használatára tanítunk valakit, ne úgy tegyük, hogy elárasztjuk nagyon sok információval, aztán meg rámutatunk azokra a dolgokra, amelyeket rosszul csinált. Ez zűrzavaros lenne a számára, és ostobán cselekedne ennek hatására. Találjunk valamilyen kiindulási helyet a zűrzavarában, egy adatot. Például mondjuk neki: „Így kell elindítani a gépet.”

Amikor olyan valakit találunk, aki össze van zavarodva, lehet, hogy csak odavetettek neki minden utasítást, anélkül hogy értette volna őket, és ezért nincs világos elképzelése arról, hogy mi micsoda, vagy hogyan működik. Egy ilyen személy kezelését kezdhetnénk nagyon egyszerűen, mint például: „Ez egy gép.” Azután érjük el, hogy biztos legyen benne. Érintse meg, babráljon vele, nyomkodja. És meg fogunk lepődni, mennyi ideig eltarthat ez, de azon is meglepődünk majd, hogy mennyire megnövekszik az illető bizonyossága. Mindazok közül az összetett és bonyolult dolgok közül, amelyeket meg kell tanulnia, hogy működtetni tudja a gépet, először egyetlen adatot kell tudnia. Még az sem fontos, hogy melyik adatot tanulja meg először, de jól meg kell tanulnia. Mindig jobb egy egyszerű alapadatot megtanítani valakinek. Például megmutathatjuk neki, hogyan megy a gép, elmagyarázhatjuk neki, mit készít a gép, vagy elmondhatjuk neki, miért őt választották ennek a gépnek a működtetésére. De egy alapvető adatot világossá kell tennünk a számára, máskülönben el fog veszni a zűrzavarban.

A zűrzavar bizonytalanság. A zűrzavar butaság. A zűrzavar a biztonság hiánya. Amikor a bizonytalanságra, a butaságra és a biztonság hiányára gondolunk, gondoljunk a zűrzavarra, és igazunk lesz.

Mi hát akkor a bizonyosság? A bizonyosság a zűrzavar hiánya. Mi hát akkor az intelligencia? Az intelligencia a zűrzavar kezelésének képessége. Mi hát akkor a biztonság? A biztonság képesség arra, hogy keresztülmenjünk a zűrzavaron, vagy áthidaljuk, vagy rendet vigyünk bele. A bizonyosság, az intelligencia és a biztonság a zűrzavar hiányát, illetve kezelésének képességét jelenti.

Hogyan illik bele a szerencse a zűrzavarba? A szerencse az a remény, hogy valamilyen befolyásolatlan véletlen majd átsegít minket a nehézségeken. A szerencsére számítani nem más, mint veszíteni. Nem segít abban, hogy sikeresek legyünk.