Az emberek kevésbé veszélyes környezetet keresnek, vagy legalább egy módot arra, hogy jobban túléljék azt a környezetet, amelyben élnek.

A személy számára minden azonosul (megegyezőnek tűnik) a környezetnek azzal a részével, amely valóban veszélyes. Ha eléred, hogy különbséget tegyen, és rájöjjön, hogy a környezetnek vannak bizonyos részei, amelyek nem fenyegetőek, akkor a személy nagy előrehaladást tesz.

Csupán az a gondolat, hogy a környezetet veszélyesnek és lehengerlőnek tartja, és hogy nem egészen tudja, hogy ez a veszély és lehengerlő hatás honnan ered – már önmagában ez a gondolat is hatalmas bölcsesség. Még soha nem merült fel benne azelőtt. Csak érezte, állandóan.

Segíthetsz neki, ha megkéred, hogy vizsgáljon meg néhány területet a környezetében, és vegye észre, hogy azt veszélyesebbnek tüntették fel, mint amilyen valójában. A megvizsgál jelentése: gondosan megnéz, hogy ezáltal megtudjon vagy eldöntsön valamit.

Mindössze arra törekszel, hogy vizsgálja meg a környezetet, és lássa, hogy kevesebb fenyegetés van benne, mint amit elhitettek vele.

A személynek mindössze annyit kell tennie, hogy egy kicsit tanulmányozza a környezetét.

Az eredmények figyelemre méltók lehetnek. Javítható a testi és lelki frissessége. Javítani tudod a becsvágyát, és hogy mennyi tevékenységben vesz részt. Az egészsége is javulhat egy kicsit.

De mit vár el ő? Lehet, hogy csak annyit, hogy ne legyen annyira megrémülve, amikor csengetnek. Most egy nagyon csekély javulásról beszélünk. De attól még ez a javulás elképesztően reális lesz neki.

Amikor reggel felébred, nincs az a gyötrő érzése, hogy valami borzalmas fog történni. Lehet, hogy ez az érzés nem tűnik el nála, de talán enyhébb lesz. A személy egy kicsit aktívabb lesz az életben.

Valószínűleg többet nyer ebből, mint amire számítasz, és többet, mint amire ő számít.

Íme az eljárásmódok, amelyeket erre használhatsz:

1. Ne olvass újságot két hétig

Mondd azt a személynek: „Ne olvass újságot két hétig, és jobban fogod érezni magad.”

Ha két hétig nem olvas újságot, persze hogy jobban fogja érezni magát.

Aztán mondd azt neki: „Most egy héten át olvass újságot, és a hét végén úgy fogod találni, hogy rosszabbul érzed magad. Aztán döntsd el, hogy oda kell-e figyelned az újságokra.”

Ez elvégezhető egyszerű kísérletként. Még csak nem is drága kísérlet – ami azt illeti, olcsóbb dolog nem vásárolni újságokat, mint vásárolni.

2. Nézz körül a környezetben, és találj valamit, ami nem jelent fenyegetést

Mondd neki:

„Nézz körül a környezetben, és találj valamit, ami nem jelent fenyegetést számodra.”

Vagy, mondjuk, a személy nagyon aggódik, hogy a dolgok rá fognak esni. Mondd neki:

„Nézz itt körül, és találj valamit, ami nem fog rád esni.”

Némi idő után talán talál valahol egy dolgot. Rá kell venned, hogy megtalálja azt az egy dolgot, amely nem fog ráesni, és ő sokkal jobban érzi magát. Még annak is tudatára ébredhet, hogy tényleg úgy gondolta, hogy minden rá fog esni. Ezt már mondta neked, de most már tudja; azáltal, hogy megvizsgálta a környezetet.

Addig teszed fel a kérdést, amíg a személy boldog vagy megkönnyebbült nem lesz, és felismerésre nem jut önmagával, a környezettel vagy általában az élettel kapcsolatban.

Minden személynek más és más a környezete, tehát lehet, hogy módosítanod kell a megfogalmazást. Íme egy példa a rossz megfogalmazásra: Mondjuk, valaki nagyon aggódik valami miatt, ami Kínában történik. Ha azt mondod: „Nos, milyen fenyegetést jelentettek neked egyébként valaha is a kínaiak, hogy ennyire aggódsz emiatt?”, az nem működik. Most tiltakoznia kell, és meg kell magyaráznia a saját gondolkodását. Bele kell bonyolódnia abba, hogy próbálja bizonyítani, hogy neki igaza van, neked pedig nincs igazad. Tehát használd a fent megadott megfogalmazást, csak szükséges mértékben változtasd meg.

Ezt a technikát saját magadon is használhatod. Lehet, hogy nagyon aggódsz egy problémád miatt. Megkérdezheted magadat:

„Van-e itt bármi, ami nem nyomja rám ezt a problémát?”

Eltarthat néhány percig, hogy megkapd a választ a kérdésre.

Előfordulhat, hogy az íróasztalodnál ülsz, halomba gyűlő papírokkal. Úgy tűnik, minden felfordulásban van. Az asztalodat ellepik a papírok, és a figyelmedet követelik. Képesnek kell lenned ránézni az asztalodon lévő papírokra. Ezek a fenyegetés forrásai. Találj valamit velük kapcsolatban, ami nem jelent fenyegetést. Ez a felfedezés ellensúlyozza a fenyegetést.

3. Sétálj egyet

Egy másik mód, ahogy rávehetjük a személyt, hogy nézzen rá a környezetre, és fedezze fel, hogy az nem olyan fenyegető, a „Sétálj egyet” technika. Ha a személy rosszul érzi magát, küldd el, hogy sétáljon egyet, és séta közben nézzen rá különböző dolgokra. Tényleg rájuk kell néznie.

Ez azért működik, mert az illető rájön, hogy a környezet nem fenyegető.

A „Sétálj egyet, és nézz rá dolgokra” a legenyhébb tanács, amit egyáltalán bárkinek is adhatsz, és csaknem bizonyos, hogy eredményre vezet, ha az illető megteszi. Elég hatékony.

4. Találj valamit, ami nem ellenséges veled szemben

A személy úgy érzi, hogy az emberek ellenségesek (barátságtalanok, ártó szándékúak) vele szemben. Kérd meg:

„Találj valamit, amit az emberek mondanak vagy tesznek errefelé, ami nem ellenséges veled szemben.”

Vagy:

„Van-e a szervezetnél egyetlenegy olyan személy, aki nem aktívan ellenséges veled szemben?”

Vagy:

„Mondtak-e valami olyat a mai napon, ami nem volt egyenesen és közvetlenül ellenséges veled szemben?”

Folytasd ezt, amíg a személy jobban nem érzi magát, jobb kedvű nem lesz, és felismerésre nem jut önmagával, a környezettel vagy általában véve az élettel kapcsolatban.

5. Veszteség kezelése

Az, aki most vesztette el a barátnőjét, vagy az a nő, aki elvesztette a párját, érzi a rettenetes szomorúságot és veszteséget – ez mindent áthat. A környezetben minden az elvesztett szerelméről fog mesélni neki. Egy ideig lehetetlen lesz úgy körülnéznie, hogy valami ne erre a személyre emlékeztesse.

Amikor a személy figyelme nagyon egy másik személyre irányult, néha nagyon-nagyon nehéz nem mindent ezzel a személlyel összekötni. A trükk az, hogy találunk valamit, ami nem emlékezteti az elvesztett személyre. Lehet, hogy sokáig kell keresnie ahhoz, hogy találjon valamit.

Így lehet kigyógyulni egy szerelemből. A személy mindent a saját zaklatottságával azonosított a környezetben. Azzal, hogy a személy figyelmét olyan dolgokra irányítjuk a környezetben, amelyek nem kapcsolódnak annyira ehhez a témához, és olyan dolgokat találtatunk vele, amelyek nem idéznek fel benne emlékeket aktívan, különbségtételt (képesség a különbség észrevételére két vagy több dolog között) érünk el. Korábban azonosítás volt (két vagy több dolog egymással megegyezőnek tartása). Ahol különbségtétel van, ott vissza tud térni az intelligencia és az ítélőképesség.

Mondd neki azt: „Találj valamit, ami nem emlékeztet ________-ra (a személy neve, akit elvesztett).”

Folyamatosan találtass vele valami mást, ami nem emlékezteti a személyre, amíg felismerése nem lesz, és jobban nem érzi magát.

6. Saját életének elrendezése

Azáltal, hogy valakivel elterveztetünk egy olyan életet, amely szerint nyugodtan, fenyegetettség nélkül tudna élni, az az élet, amelyet jelenleg él, kevésbé fenyegetővé válik.

Mondjuk, a személynek meg kell tartania az állását, bár az nem fizet eleget. Nincs esélye, hogy valami mást kapjon. Ezt a környezetet nagyon ellenségesnek találja. Ez az ember pácban van, amit maga csinált.

Terveztess vele egy olyan életet, amely nem lenne olyan fenyegető, mindegy, hogy milyen szertelenül tervezi meg, vagy hogyan álmodja meg. Képes lesz sokkal boldogabban és sokkal nyugodtabban tovább dolgozni a munkájában.

A személy alapvető problémája az, hogy hogyan kerüljön kevésbé veszélyes környezetbe, vagy ha erre nem képes, hogyan birkózzon meg jobban azzal, amelyben van.

7. Felhagyni a zaklatottságot okozó dolgokkal

Itt abbahagyatjuk a személlyel, hogy olyan dolgokat tesz, amelyek felzaklatják, vagy olyan személyekkel beszél, akik felzaklatják.

Mondhatod azt a személynek: „Hagyj fel néhány dologgal az életedben, amelyek felzaklatnak.”

Vagy kérdezd meg: „Ki zaklat fel? Hát akkor ne beszélj vele egy ideig.”

Vagy kérdezd meg tőle: „Milyen tevékenységek után érzed magad rosszabbul? Hát akkor azokat egyszerűen ne csináld egy ideig.”

Esetleg kérdezd meg tőle: „A környezetben milyen dolgok nem igazán fenyegetőek a számodra? Rendben. Van néhány ilyen? Jó. Legyél kapcsolatban ezekkel. Fordíts rájuk több figyelmet.”